| Abrázió | Hullámveréses tó- és tengerpartokon a víz romboló munkája. |
| Adventív | Rendszerint egy másik kontinensről származó, betelepült faj. |
| Agglomerátum | Különböző nagyságú vulkáni szórástermékek összeforrásával, egybeolvadásával, együttes megszilárdulásával keletkező vulkáni törmelékes kőzet. Összetétele szerint mint a kiömlési kőzetek ese?tében is megkülönböztethető andezit, dácit, riolit, bazalt stb. A Kárpátok vulkáni vonulataiban mindenütt gyakori. Ha kevésbé ellenálló kőzetek veszik körül, akkor összetevői méretétől és összecementáltságától függően - sajátos alakú szikla tornyok (Vadállókövek, Visegrádi-hegység; Oltár-kő, Börzsöny), kőgombák (pomázi Kő-hegy, Visegrádi-hegység) formálódhatnak ki. |
| Akciócentrum | Olyan, szárazföld felett (időszakos), vagy tenger felszín felett (állandó) kialakuló, alacsony- vagy magasnyomású területek, amelyek a fölöttük keletkező ciklonok és anticiklonok, illetve az ezekben mozgó légtömegek révén nagy területek éghajlatára gyakorolnak hatást. |
| Alföld | A szárazulatok 0-200 m tengerszint fölötti magasságban fekvő, többnyire terjedelmes, sík térsége. |
| Allúvium | Folyóvízi hordalékkal feltöltött, elegyengetett síkság. |
| Ammonitesz | Az ammoniteszek kihalt tengeri állatok egy csoportja, a puhatestűek törzsében. Maradványaik kitűnő jelzőfosszíliák, amelyek segítségével viszonylag könnyen megállapítható az adott kőzet kora. |
| Anomália | Rendellenesség. A normális és várt értéktől való eltérés. |
| Anticiklon | Magas légnyomású légörvény Közepén magas, a szélein alacsonyabb a légnyomás Benne a levegő az óramutató járásával megegyezően mozog Akár 600 km átmérőjű is lehet A levegő lefelé áramlik, ezért száraz időjárást okoz Télen hideget, nyáron aszályt, ősszel a ?vénasszonyok nyarát ? hosszú, száraz, csendes időt - eredményez |
| Antiklinális | A gyűrődés során kialakuló redő felemelkedő, boltívszerűen hajló része. |
| Antropogén | Emberi tevékenység által létrehozott. |
| Area | Egy faj teljes elterjedési területe. Lehet diszjunkt (szétszabdalt, pl. túzok) vagy kontinuus (összefüggő, pl. bükk). |
| Ásványvíz | Az a víz, amely különböző elemekből vagy vegyületekből az átlagosnál többet tartalmaz (legkevesebb 1000mg/l oldott anyagot). |
| Aszóvölgy (szárazvölgy) | Állandó vízfolyás nélküli kisebb völgy. Többnyire kis vagy közepes méretű, időszakos vízfolyások létrehozta völgy, amely az év na?gyobb részében száraz. Szűkebb, meredekebb oldalú, mélyebb változata a horhos vagy a vízmosás. Sivatagokban, félsivatagokban vádi a neve. |
| Barna erdőtalaj (BET) | Az ebben a főtípusban egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre. A mikrobiológiai folyamatok által megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, agyagosodását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki. |
| Behurcolt élőlények | Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élő szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élővilág részévé. |
| Bennszülött faj | Olyan faj, amelynek jelenlegi előfordulási helye megegyezik kialakulásának helyével, és ez igen kis területre korlátozódik. |
| Bevezetési program | Bevezetési program keretében az állatok vagy növények olyan helyre való telepítését hajtják végre, ami számukra alkalmas, de az eddigi elterjedési területükön kívül esik. |
| Biodiverzitás | A köznapi értelemben csak a változatos élővilágot értik alatta, de az ökológiában egy terület biodiverzitása a diverzitás értékkel is kifejezhető, mely a vizsgált terület fajgazdagságából és az egyes fajok egyedszámából meghatározható tulajdonság |
| Centripetális | Középpont felé irányuló. |
| Ciklon | Alacsony légnyomású légörvény Akár 6-700 km átmérőjű is lehet Benne a levegő az óramutató járásával ellentétesen forog. Csapadékot, ezzel együtt télen enyhülést, nyáron lehülést okozhat |
| CITES | A Wasingtoni Egyezmény hivatalos angol elnevezése (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) |
| Csernozjom talajok | E főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. E talaj jellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak). |
| Defláció (kifúvás) | A szél felszínalakító tevékenységének tudomá?nyos neve. Száraz és félig száraz éghajlatú, kopár vagy nagyon hézagos növénytakarójú területek, sivatagok, félsivatagok egyik fő felszínalakítója. |
| Dereguláció | A fölösleges, egymásnak ellentmondó jogszabályok harmonizálását, egyes területek túlszabályozásának megszüntetését és az uniós szabályozással ellentétes belső szabályozások felszámolását jelenti. |
| Domborzat | A Földkéreg felszíni alakulatainak összessége (formakincs). A domborzat nagyformáit - szárazföldek, óceáni és tengermedencék, hegységek, szerkezeti süllyedékek, táblás vidékek -főleg a belső erők, a nagyformák kisebb hányadát, továbbá a közepes és kisformákat főleg a külsőerők hozzák létre. A domborzat kiemelkedő (pozitív) és bemélyedő (negatív) formákból áll. A domborzati formák osztályozásával, kialakulásuk törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a felszínalaktan (geomorfológia). |
| Dombság | A földfelszín viszonylag kis területű, alacsonyabb, környezetétől minden irányban lejtővel ereszkedő, zárt kiemelkedéseinek összessége, amelynek tengerszint feletti magassága 30-100 méter. |
| Éghajlat | Egy nagyobb térség időjárási elemeinek hosszabb időn át kialakult rendszere. A Földön különböző éghajlati övek alakultak ki. Oka a felszínre jutó napsugárzás mennyisége (ezzel együtt a hőmérséklet is) az Egyenlítőtől a Sarkvidékek felé csökken |
| Egyedsűrűség | Egységnyi területre jutó, egy populációba tartozó egyedek száma. |
| élőhely | Azon terület, ahol egy adott faj egyedei megfelelő életfeltételeket találnak életben maradásukhoz és szaporodásukhoz. |
| Élőhely-fragmentáció | Feldarabolódás. Élőhely-fragmentációnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során egy nagy, összefüggő élőhely mérete csökken és több darabra osztódik. |
| Erózió | Szorosabb értelemben a lineáris folyóvízi tevékenység pusztító hatásának megjelölésre használják. Tágabb értelemben a külső erők lepusztító tevékenységének összefoglaló, tudományos neve. |
| Evaporitok (sókőzetek) | Sós tavakban, lagúnákban, a tengerből lefűződött öblökben fokozatos bepárlódás során, kizárólag kémiai úton létrejövő üledékes kőzetcsoport. |
| Ex lege védettség | Egyes objektumok olyan védettsége, mely a törvényben történő nevesítés nélkül is védett pl. kunhalmok, lápok, barlangok |
| Ex situ | Egy faj egyedeinek természetes élőhelyüktől távoli, emberi felügyelet alatt, mesterséges körülmények között történő védelme. |
| Extrazonális (extrazonalitás) | Az a jelenség, amikor egy társulás a saját vegetációzónáján kívül jelenik meg valamilyen helyi hatás (lejtő, völgy) felerősödésének következtében. Extrazonális társulások hazánkban a középhegység tölgyes zónájában a déli lejtőkön a sztyeprétek, míg az északi völgytalpakban a bükkösök, illetve a töbrök alján a szőrfűgyepek. |
| Faj | Olyan egyedek összessége, amelyek külső és belső tulajdonságai megegyeznek, közös leszármazásúak és egymással termékeny utódokat képesek létrehozni. |
| Fekü | Fedőkőzet |
| Fizikai mállás- aprózódás | A kőzetek feldarabolódása külső erők hatására, a kémiai összetétel megváltozása nélkül. Típusai: hőingadozás okozta v. inszolációs aprózódás, fagy okozta aprózódás, sókristály-növekedéses aprózódás, nyomáscsökkenés okozta aprózódás, mozgó közegek kőzetaprózó hatása, hidratáció okozta aprózódás, biogén aprózódás, antropogén aprózódás. |
| Flis | A flis durva és finomszemű üledékek ritmikus váltakozásából álló rendszerint nagy vastagságú összlet, több 100 illetve 1000 m vastagságú. |
| Fluviolakusztrikus | A fluviolakusztrikus jelző egy átmeneti - tavi- folyóvízi - állapotot jelez. Az egyre növekvő szárazföldön a tavi feltöltődéssel egyidejűleg vízfolyások indultak meg. Pl. a Pannon-beltó feltöltődése során. |
| Földvár | Olyan védelmi céllal létesített vonalas vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. Építésük helyszínéül általában a magas hegyek előterében található alacsonyabb dombokat használták, melyek nagyobb utak, vagy folyók mentén helyezkedtek el; építésüknél többnyire követték a természetes vonulatokat, így méretüket és alakjukat tekintve ezek többnyire erőteljesen eltérnek egymástól. Falaikat (vizes)árok vette körül, az innen kitermelt földből emelték a falakat, magasították a várbelső területét. Koruk: bronzkor-vaskor (Kr. E. 3500- kora középkor) és középkor (10-13. század) |
| Főnszél | Hegyvonulatok, hegygerincek; hegyoldalak lejtője mentén "lebukó" légáramlás. Mivel a leszállólevegő 100 m-enként 1°C-kal melegszik föl, a főnszél hatása attól függ, milyen az adott helyen és adott időben a függőleges hőmérsékleti gradiens. Ha a hőmérsékleti gradiens nagyobb, mint 1°C, a főnszél környékénél hidegebb marad, s azt hűti. E hideg, hűtőszeletet - a Dinári-hegységből a dalmát tengerpartra lezúduló helyi szél után - bórának nevezik. Ilyen a Bakonyból a Balaton felé lebukó bakonyi vagy vázsonyi szél és az erdélyi nemere is. Ha a hőmérsékleti gradiens értéke kisebb mint 1°C, a szél lefelé haladva környékéhez képest fölmelegszik, a havat, ha van, hirtelen megolvasztja. Ez a meleg, száraz a főn vagy "hófaló". |
| Forrás | Felszín alatti vizek felszínre bukkanása. Ott alakul ki, ahol a víz útját víztartó kőzetrétegben (pl. homok, kavics) valami megszakítja. A víztartó rétegek megszakadását vetődések, a rétegek felszínre bukkanása, valamint vízzáró réteg okozhatja. |
| Fosszília | Megkövesedett állapotban fennmaradt ősmaradvány. |
| Fosszilis tüzelőanyagok | A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és a szénhidrogéneket ? kőolajat vagy földgázt ? értjük, amelyek lott növények és állatok maradványai. |
| Gejzír | Időszakosan felszökő hévforrás, a vulkáni kísérő és utóműködések egyike. A kőzetek repedésein át a víz a felszínről a magmakamra közelébe szivárog, és annak hőjétől fölmelegszik. Mivel a fűtés alulról fölfelé történik, a magmakamra közelében a víz már akkor túlhevül, amikor a felszín közelében még nem forrt fel. Amikor a felszínhez legközelebbi vízrészek is forráspontig hevülnek, az alattuk lévő, túlhevült vízzel egyszerre válnak gőzzé és fellövelnek. A levegőből kicsapódás után a víz ismét folyadékként hull vissza a repedésekbe és a gejzír kürtőjébe, ahonnan újra a magmakamra felé szivárog, és a folyamat kezdődik előröl. |
| Geliszoliflukció | Periglaciális területek lejtőin ható tömegmozgásos folyamat, ami a felső, időszakosan felengedő fagyváltozékony réteg mozgását jelenti az alatta lévő fagyott altalajon. Jellemző, hogy kis lejtőszög (1,7-2o) esetén is működik, így a periglaciális területek egyik legfontosabb domborzat-elegyengetési folyamata ( krioplanáció). |
| Genetikai sodródás | Az allélgyakoriságok véletlenszerű megváltozása, melynek hatására a kis gyakoriságú allélok nagy eséllyel tűnnek el a kis populációkból. |
| Geofiton | Gumós, hagymás, gyöktörzses, azaz olyan növények, amelyek áttelelő szervei a talajban vannak. Mivel kedvezőtlen időszakban nem hajtanak ki, egyes években egyáltalán nem észlehetők. |
| Geomorfológiai inverzió | Miocén időszakban megindult folyamat, amelynek során az eddig kiemelt területeken (Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság) süllyedés indult meg, míg a korábban üledékgyűjtőként funkcionáló területek (Dunántúli-, és Északi-középhegység) pedig emelkedni kezdtek. |
| Geotermikus grádiens | A Föld kőzetburkában egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérséklet-emelkedés. Másképp fogalmazva: annak a távolságnak a reciprok értéke, amely a kőzetburok adott helyén a hőmérséklet 1°C-kal emelkedik (ez földi átlagban 33m, magyarországi középértéke 20m, a Buda és Pest közötti hővonalon 12,5m). Vagyis a geotermikus gradiens átlagos értéke 3,03°C/m, magyarországi középértéke 5°C/m, a Buda és Pest közötti hővonalé 8°C/100m. |
| Glacis | Enyhe lejtésű eróziós és akkumulációs hegylábfelszínek megnevezésére. |
| GMO élőlények | Genetikailag mesterségesen módosított élőlények, melyek olyan genetikai állományt hordoznak magukban, mely természetes körülmények között nem alakulhatott volna ki. |
| Gyarapítási program | Gyarapítási program keretében új egyedekkel gyarapítanak egy létező populációt, hogy növeljék méretét és genetikai állományának gazdagságát. |
| Gyógyvíz | Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. |
| Hegylábfelszín | A meleg, félig száraz területeken a lejtők hátrálásával, a hegyek, hegységek lábainál keletkező, kifelé lejtő félsík, amely közel azonos szögben metszi el a hegységet felépítő kőzeteket és az előterükben lerakódott lepusztulás-termékeket. |
| Hegység | A földfelszín főleg hegyekből és a közrefogott völgyekből és medencékből álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része. A tengerszint feletti magasság alapján megkülönböztetnek alacsony (400-600 m), közép (600-1500 m) és magas hegységeket (>1500 m).Kialakulásuk (szerkezetük) szerint lehetnek vulkáni, gyűrt és röghegységek. Mivel a hegységképződés során a különböző hegységképző folyamatok általában együtt játszódnak le, a legtöbb hegység szerkezete összetett (pl.. töréses-gyűrt hegység). |
| Hepetó | Csuszamlások egymás után következő szakadásfejei, a hupák között létrejövő mélyedésben összegyűlik a víz. |
| Hévíz | A kőzetburok mélyebb szintjeiből, a magmakamrák vagy a köpeny környékéről származó, legalább 20°C hőmérsékletű vizek (termálvizek). |
| Hidrotermális ércképződés | Az ércesedést általában magmás eredetű, hidrotermális gőzök vagy oldatok hozzák létre. A vulkáni működés végén a forróvizes oldatokból, gőzökből történő érckiválás. |
| Holisztikus elv | A természetvédelemben a teljes egészet rendszerként szemléljük, és a szerint kell a beavatkozásokat értékelni. |
| Hőösszeg | A fagymentes időszak, azaz a tenyészidőszak (IV. 0l-től - IX. 30-ig) napi középhőmérsékleteinek összege. |
| Idegenhonos élőlények | Azok az élőlények, melyek hazánk területén nem őshonosak. |
| Időjárás | A légkör természetes (fizikai) állapotának állandó változása. Elemei ugyanazok, mint az éghajlat elemei: fő meghatározója a napsugárzás; lényegében ettől függ a levegő hőmérséklete, nyomása, mozgása, páratartalma, a felhőzet, valamint a csapadék fajtája, mennyisége és hullásának hevessége is. |
| In situ | A természetes társulások és populációk eredetei élőhelyén történő megőrzését helybeni, azaz in situ védelemnek nevezzük. |
| In situ védelem | Olyan védelmet jelent, mikor az adott élőlényt az élőhelyén igyekszenek megvédeni. |
| Invazív fajok | Általában idegenhonos növény vagy állatfaj, amelyik gyors ütemben növeli elterjedési területét és egyedszámát, miközben az őshonos fajokat kiszorítja eredeti élőhelyükről. |
| Ipolytarnóci lábnyomos homokkő | A lábnyomos rétegek egy ősi folyóparti itatóhelyen alakultak ki, ahol nagyszámú, rendkívül különböző állatcsoport hagyta ott nyomait, mintegy kétezer lábnyomot: madarak, ragadozók, egy orrszarvúfaj, számos párosujjú patás. A lábnyomos rétegek felszínéről óriási, átkovásodott ősfenyő is előkerült. A rétegeket riolittufa szórás (alsó riolittufa) védte meg a lepusztulástól. |
| IUCN | Nemzetközi Természetvédelmi Unió |
| Juvenilis víz | A magmakamrából vagy a magmából a kőzetek repedéseibe átszabadult vízgőzből való víz az újszülött vagy juvenilis víz. Ez még nem vett rész a víz körforgásában. |
| Kaldera | A vulkánok kúpján lévő, a kráter beomlásával vagy kirobbanásával képződő nagyobb, katlanszerű mélyedés (pl. Mount St. Helens, Vezúv). |
| Kaptura (völgylefejezés) | Amikor a hátravágódó folyó eléri a hegység ellentétes lábánál folyó konzekvens vízfolyást, akkor bekövetkezhet az utóbbi völgy lefejeződése, ún. kapturája. Az egymás felé hátráló völgyfők, völgyszakaszok találkozásainak következménye a völgylefejezés (folyólefejezés, kaptura), amelynek során az erősebben hátravágódó vízfolyás ?elhódítja? a másik felső folyását. |
| Karsztbauxit | Főleg aluminium-oxidot és hidroxidot tartalmazó ásványokból valamint SiO2-ből és vas-oxidokból álló -agyagos -üledékes kőzet. Trópusi körülmények között képződött és karsztos formák mélyedéseiben halmozódott fel. Az alumínium legfontosabb érce. Főként Al-szilikátokat tartalmazó kőzetek nedves, meleg időjárási körülmények között keletkező mállásterméke (laterit). Vörös, vörössárga, sárgásbarna, fehéres rózsaszínű, esetenként foltos. Szárazon erősen nedvszívó, vízben nem dagad meg, nem esik szét. Nevét a D-franciaországi Les Baux községről kapta. A timföldgyártás fő nyersanyaga. Kimerülőben lévő hazai előfordulásai a Bakony és a Vértes karsztos óriástöbreiben őrződtek meg. |
| Karsztvíz | A karsztosodásra hajlamos kőzetek repedéseiben tárolódó, mozgó felszín alatti víz. |
| Kémiai mállás -mállás | Az ilyen típusú mállás során a kőzetek kémiai tulajdonságai változnak meg. Eredeti ásványszerkezet átalakul. |
| Kistáj | Több kistájrészlet összessége, méretük néhány 100 km2;. |
| Kistájrészlet | Minden tényezőjében elvileg homogén, de a heterogenitás egy bizonyos szintje jellemzi. pl.: Déli-Bükk, Tiszazug stb. Mérete természetesen igen változó lehet, <100 km2. A kistájak további tagolásával körvonalazhatók. |
| Koloniális | Több egyed összekapcsolt együttélése, a csoportképzés előnyeinek kihasználására. Ismeretesek sejt-, növény és állat kolóniák. |
| Konvekciós áramlat | Olyan áramlás, amelyet a folyékony anyagokban mutatkozó hőmérséklet- és sűrűségkülönbség révén a gravitációs erő hoz létre. A nagyobb hőmérsékletű anyag a közegben felemelkedik, a hidegebb pedig leszáll. A földköpenyen belül az asztenoszférában kialakuló konvekciós áramok eredményezik a Föld kéreglemezeinek mozgását. |
| Középtáj | Kistájak együttese, méretük 1000 km2 nagyságrendű; |
| Kőzet | A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag heterogén, regionális elterjedésű ásványtársulás. |
| Kőzethatású talajok | A kőzethatású talajok vízgazdálkodása szélsőséges. A tavaszi nedves, buja vegetációjú időszak után hosszú, igen száraz nyári időszak következik. A jó szerkezet és a sok szerves kolloid hatására víztároló és vízvezető képességük jó. A hasznosítható víz mennyiségét jelentős mértékben csökkenti, hogy a talajok általában sekély rétegűek. Általánosan jellemző a talajokra, hogy míg a laboratóriumi vizsgálatok igen kedvező tápanyag-szolgáltató képességet mutatnak, a természetben a tápanyagok érvényesülését akadályozza a hosszú, száraz időszak. A kőzethatású talajok tulajdonságait is igen nagy mértékben a talajképző kőzet tulajdonságai szabják meg. |
| Kőzetlemez | A kőzetburok önállóan mozgó, merev egységei. A Föld kőzetburka jelenleg 8 nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik. Egymáshoz viszonyított mozgásuk lényegében a Wegener-elmélet kontinensvándorlása. A lemezszegélyeken történhet közeledés, majd ütközés ( alá, illetve felétolódás) távolodás, elfordulás vagy egymás melletti elcsúszás. A lemezeket egymástól óceáni hátságok és mélytengeri árkok választják el. Felépítésük szerint megkülönböztetünk szárazföldi, óceáni és vegyes kőzetlemezeket. A szárazföldi kőzetlemez kérge kétosztatú (fölül gránitos, alatta bazaltos réteg) az óceáni lemezé csupán bazaltos. A vegyes lemez egyik része kétosztatú szárazföldi, másik része egyosztatú óceáni kérget hordoz. A nagy kéreglemezek többsége vegyes felépítésű. Óceáni kérgű a Fülöp-, a Kókusz-, a Karib-, és a Nazca-lemez. Igazán szárazföldi lemeznek csak az Arab-, a Kis-Ázsiai- és az Iráni-lemez tekinthető. |
| Kozmopolita | Világpolgár, a Föld egész területén elterjedt faj |
| Krioturbáció (fagyörvénylés) | Faggyal való keverés. A fagyás és újrafagyás préselő hatása miatt bekövetkező függőlegesen irányított anyagátmozgatás, az üledék összekeverése. |
| Kunhalom | Síksági területeken mesterségesen kialakított magaslat, amelyet lakóhelyül, őrhelyül vagy temetkezési helyül használtak. Koruk réz, bronzkor. Ex lege védettek |
| Kürtőkitöltés | A vulkáni működés során a magmacsatornában (kürtő) a láva megreked, megszilárdul, majd az erózió során a puhább vulkáni kőzet lepusztul körüle és felszínre kerül a kürtőkitöltés. Pl. Füzéri- és Regéci-várhegy. |
| Lakkolit | Üledékes környezetbe nyomuló, lencseszerű szubvulkáni kőzettest. |
| Láptalajok | A láptalajok főtípusába tartozó típusok vagy állandó vízborítás alatt képződtek, vagy az év nagyobb részében víz alatt állottak és a vízmentes időszakokban is vízzel telítettek voltak. Az állandó vízhatás következményeként a növényzet - elsősorban a vízi növényzet, így a nád, a sás, a káka, tőzegmoha - elhalása után a szerves maradványok a víz alatt vagy vízzel telítve, tehát levegőtlen viszonyok között bomlanak el. A humifikáció ilyen esetekben tőzegesedéssel társul. |
| Láva | Felszínre ömlött magma. A tűzhányók csatornáin vagy hasadékain felszínre ömlő, 800-1200°C ?on izzó magma. Folyóssága (viszkozitása) vegyi összetételétől függ. A legfolyékonyabbak a bázisos lávák (bazalt), a legragacsosabbak, így legkevésbé folynak a savanyú lávák (riolit). A láva kihűlve kiömlési kőzetté merevedik, és lávafolyást vagy terjedelmes lávatakarót képez. A megszilárdult láva alakja és szerkezete ? vegyi összetétele mellet ? gáztartalmától és a hűlés sebességétől függ. A folyós láva megmerevedő kérge lehet fonatos vagy kötél; ha a távozó gázok felszaggatják, salakos (rögös) láva. Víz alatt megszilárdult változata a párnaláva. |
| Legkisebb életképes populáció | (MVP, minimum viable population) A minimális életképes populáció az adott faj adott élőhelyen előforduló olyan legkisebb méretű populációja, amelynek 99 %-os esélye van arra, hogy az előre látható demográfiai, környezeti és genetikai sztohaszticitás és természeti katasztrófák ellenére 1000 évig fennmaradjon. |
| Lejtőmarás (Derázió) | A lejtős tömegmozgások anyagmozgató, domborzatletaroló folyamatai. A ? számára a periglaciális területeken a legkedvezőbbek a feltételek. Több részfolyamatból összetevődő szállítóközeg nélküli lejtős tömegmozgás. Alapfeltétele , hogy valamely lejtőn a talaj, málladék, törmelék vagy lazább üledékes kőzet teljesen vagy felső részében tartósan képlékennyé nedvesedjék. Az így létrejött sár talajfolyásként lefelé indul a lejtőn, s miközben néha és néhol talajcsuszamlássá gyorsul, anyaga lejtőtörmelékkel is összekeveredik, átgyúródik. Mivel a lejtő meredeksége, anyaga változó, egyes sávok gyorsabban pusztulva széles, lankás, vízfolyás nélküli mart (deráziós) völgyekké mélyülnek. |
| Litoszféra | Kőzetburok. A Föld legkülső, szilárd, kőzetekből álló gömbhéja. Hagyományos értelemben azonos a földkéreggel, az újabb vizsgálatok szerint hozzá tartozik a köpeny legkülső része (kéregtalp) is. A litoszféra átlagos sűrűsége 3g/cm3, közepes vastagsága 100km. Az óceáni hátságok tengelyében hózódó hasadék völgyek és a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. |
| Magma | A földkéreg izzón folyó (főleg szilikátos) olvadéka, amelyben kristályosodni kezdő ásványok vannak. |
| Maradványfaj | Olyan faj, amely a korábbi összefüggő elterjedési terület feldarabolódása után, speciális körülményeket kínáló menedékhelyeken (ún. refúgiumokban) maradt fenn. |
| Meander (folyókanyarulat) | Az egyensúlyi állapotú, oldalazó vízfolyások, vízfolyás szakaszok jellemző mederformája. Kialakulásának oka, hogy a sodorvonal eltávolodik a meder közepétől. A sodorvonal kilengésének okait egyelőre nem sikerült pontosan tisztázni, de valószínű, hogy a mederfenéken kialakuló kiemelkedések és bemélyedések elhelyezkedése idézi elő. A kilengő sodorvonalat a centrifugális erő a folyó elhajlás felőli oldala felé téri ti, így ott sebesebb az áramlás, a folyó pusztítja, homorúvá mossa partját. Ugyanitt a másik oldalon a vízfolyás lassúbb, lerakott hordalékával partját domborúvá építi. A partnak ütköző sodorvonalat azonban a partfal, majd a centrifugális erő visszatéríti a túlsó oldalra, ahol így az előbbivel ellentétes ívű kanyarulat jön létre. Ez a folyamat aztán önmagát serkenti, ami mind nagyobb ívű, mindinkább hurokszerű kanyarulatok kialakulását eredményezi. A hurokszerű, túlfejlett kanyarulatokat a nagy árvizek átvágják és morotvává alakítják. A folyókanyarulat tudományos neve, a meander a kis-ázsiai Menderes (görögül Meandrosz) folyó nevéből származik. A Kárpát-medence legkanyargósabb folyója a szabályozás után is a Tisza maradt. |
| Meridionális hát | A meridiánokkal, azaz a hosszúsági körökkel párhuzamosan futó (észak-déli) dombvonulatok pl. a Zalai-dombság területén. |
| Metamorfózis | A kőzeteknek az eredeti képződési körülményektől eltérő fizikai és kémiai körülmények között, szilárd állapotban lejátszódó ásványtani és szerkezeti átalakulás folyamata. |
| Mezoklíma | Nagyobb térség felszínadottságainak magasabb légrétegekben is érezhető hatására jön létre a mezoklíma. Az erdő gyep- és cserjeszintje pl. sajátos mikroklímát, az erdő egésze sajátos mezoklímát teremt. |
| Mikroklíma | Kisebb területek felszínközeli éghajlata, amely bizonyos mértékig eltér a vidék egészének éghajlatától, makroklímájától. Az eltérés oka, hogy a kőzetek, a talajok, a domborzat, a növényzet továbbá az épületek az éghajlati elemeket a felszín közelében erősebben befolyásolják, mint a magasabb légrétegekben. |
| Nagytáj | Több középtáj együttese. Méretük 10 000 km2 nagyságrendű. |
| Nemfémes ásványi nyersanyagok | Nemfémes ásványi nyersanyagok alatt az energiahordozókon és az érceken kívül előforduló ?a nemzetgazdaság igen széles területein hasznosítható ? több mint 60 féle szilárd halmazállapotú, ásványi nyersanyagfajtát értünk. |
| Ofiolit | Bázikus és ultrbázikus magmás kőzetek tenger alatt képződött sorozata. Óceáni kéregmaradványok. |
| Orográfia | Hegyrajz. |
| őshonos élőlények | őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában -nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként- élnek, illetve éltek. |
Periglaciális terület (jégkörnyéki terület) | Állandóan fagyott terület. Ott képződik, ahol télen mélyebben fagy meg a föld, mint amennyi nyáron fel tud engedni. A -1°C ? -2°C-os évi izotermáktól északra található. |
| Piroklasztit | A kőzetté vált vulkáni törmeléket értjük alatta. A 2 mm alatti szemcsék piroklasztja a vulkáni hamu, amely lehet finom-, közepes- és durvaszemcsés (O < 0,625; 0,625-1; 1-2 mm), a belőle képződött piroklasztit pedig finom-, közép- és durvaszemcsés tufa. A 2-64 mm közötti piroklaszt neve a finom-, közepes- és durva lapilli, összeálló változata pedig a finom-, közép- és durvaszemcsés lapillikő (O 2-4; 4-16; 16-64 mm). 64 mm feletti piroklaszt neve a blokk és bomba (vulkáni blokk és bomba), amely lehet finom- és durva (O 64-256; > 256 mm), míg masszív piroklasztitjuk neve a finom- és durva piroklaszt breccsa és agglomerátum. |
| Populáció | A fajon belül olyan egyedek összessége, amelyek adott térben és időben együtt találhatók, és állandó vagy időleges szaporodási közösséget alkotnak. |
| Puha szabadon bocsátás | A visszatelepítési program során az állatokat etetik és átmeneti lakhelyet biztosítanak számukra a szabadon engedés helyén addig, amíg megtanulnak a saját lábukra állni, vagy ideiglenesen ketrecben tartják őket, és fokozatosan engedik őket az új élőhelyükre, hogy megismerkedhessenek új környezetükkel. |
| Radiometrikus kormeghatározás | A természetben előforduló radioaktív izotópok vizsgálatán alapszik. A kiindulási és a keletkezett izotópok mennyiségéből, valamint a bomlási állandóból a bomlás időtartama (a kőzet kora) meghatározható. |
| Ramsari terület | Azok a területek, melyek a ramsári egyezmény hatálya alá esnek. |
| Reliktumfaj | Reliktumfajnak maradványfajnak adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük, melyek az ún. refúgiumokban élnek. |
| Rétegvíz | Két vízzáró réteg között felhalmozódott víz. A felszín alatti vizeknek az a csoportja, amely két vízzáró réteg közötti víztároló (vízáteresztő) rétegben halmozódik föl. Ha e réteg mindkét végén, de különböző magasságban bukkan felszínre, alacsonyabban fekvő végén rétegforrás fakad. Ha a réteg két vége azonos magasságban vagy csak az egyik végén metszi a felszínt, a rétegnek többnyir4e nincs természetes kifolyása. Ilyenkor a víztároló rétegben zárttükrű. Nyomás alatti rétegvíz jön létre, amely csak akkor tör föl, ha a felső vízzáró réteget mesterségesen megnyitják. Zárttükrű rétegvizeket megcsapoló kutakat először a franciaországi Artois grófságban létesítettek, ezért ezeket artézi kutaknak, vizüket artézi víznek nevezik. A franciaországihoz hasonlóan fölhalmozódott nagy artézivíz-készletek rejtőznek az észak-amerikai Préri-síkság, a Szahara ÉNY-i része, Ausztrália K-i fele és az Alföld alatt is. |
| Réti talajok | A réti talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. Ez lehet az időszakos felületi vízborításnak, vagy a közeli talajvíznek a következménye. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük. A réti talajokon a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó. |
| Riftesedés | az óceánok kialakulásának kezdeti szakasza, amikor az asztenoszféra konvekciós áramai a kontinenseken egyre szélesedő törésvonalak mentén árkos süllyedékeket hoznak létre (pl. Kelet-Afrikai-árok). |
| Síkság | Olyan csaknem vízszintes felszín, amelyen az 1 km2-re jutó magasságkülönbség a 200 m-t nem haladja meg. Ha a magasságkülönbség a 30 m/km2-t sem éri el, tökéletes síkságról, ha 30-200 m/km2 között van, tökéletlen síkságról beszélünk. |
| Slír | Finom-szemcséjű, agyagos, kőzetlisztes homokkő. |
| Szakaszjelleg | A folyók hordalékszállító ("munkavégző") képességének és az elszállítandó hordalék méretének, mennyiségének viszonya. A hordalékszállítóképesség a folyó vízhozamától és a meder esésétől, vagyis az áramlási sebességtől függ. Mivel ezek a folyó forrásától a torkolatáig változnak, a szakaszjelleg velük együtt változik. Bevágódó (felsőszakasz) jelleg, oldalazó vagy kanyargó (középszakasz) jelleg, feltöltő (alsószakasz) jelleg. |
| Szegélyhatás | A fragmentáció egyik következménye a szegélyhatás, ami azt jelenti, hogy az élőhelyek külső zónájában az életfeltételek olyan mértékben megváltoznak, hogy alkalmatlanná válik a populáció számára, ami voltaképpen az élettér csökkenését eredményezi. |
| Szemiarid éghajlat | Féligszáraz klíma. Félsivatagokban, sivatagok peremén jellemző. |
| Szikes talajok | A szikes talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek kialakulásában és tulajdonságaiban a vízben oldható sók döntő szerepet játszanak. A sók között elsősorban a nátriumsók szerepe nagy. Ezek részben a talajoldatban oldott állapotban, részben pedig a talajkolloidok felületén megkötve, vagy kristályos sók alakjában találhatók meg. A nátrium e három formájának mennyisége, minősége és aránya szabja meg a szikes folyamatok jellegét és ezzel együtt a szikes talaj tulajdonságait. A szikesség mértékének növekedésével párhuzamosan csökken a talajok termékenysége, mert romlanak a fizikai és kémiai tulajdonságok. |
| Táj | A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé teszi a szomszédos tájaktól. |
| Tájalkotó tényezők | Tájalkotó tényezők: alapkőzet, domborzat, talajtakaró, éghajlat, vízrendszer, növényzet, állatvilág, emberi tevékenység. |
| Tájidegen fajok | Tájidegen fajok azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják. |
| Talaj | A földfelszín legfelső, laza, termékeny rétege. A kőzetek aprózódás- és mállástermékeiből, továbbá az élővilágból származó szerves anyagok bomlástermékeiből alakul ki. A talaj fő összetevői a talajszemcsék, a talajoldatok, a talajlevegő és a talajlakó élőlények. A talajszemcsék kőzettörmelékből és 7-10%-ban elhalt szerves anyagból, humuszból állnak. |
| Talajvíz | a talaj legfelső vízzáró rétege felett elhelyezkedő. Ha a felszínre lép-belvíz. |
| Tanösvény | A tanösvények tulajdonképpen sajátos turistaösvények. Olyan - elsődlegesen a látogatók környezeti tudatának fejlesztése céljából létrehozott - terepi bemutatóhelyek, amelyek turistaútvonalra felfűzött állomásokon, táblák vagy kirándulóvezető segítségével mutatják be egy adott terület természeti-kultúrtörténeti adottságait és értékeit, valamint azok megőrzésének fontosságát és módját. |
| Telér | Valamely kőzet repedéshálózatába benyomult magmából megmerevedett kőzet (kőzettelér), ill. forró vizes (hidrotermális) oldatokból a repedésekben kiváló ásványegyüttes (ásványtelér). Alakja és elhelyezkedése szerint többnyire magmaág, ritkábban magmaküszöb (teleptelér). Az előbbiek elvékonyodó szakasza a telérzsinór, megvastagodó része e telértömzs. A kőzettelérek magmás kőzetekből, az ásványtelérek legtöbbször kalcitból, kvarcitból, érces szulfidokból (galenit, szfalerit, pirit, markazit) állnak. Ez utóbbiak az érctelérek. A Kárpátok vulkáni vonulataiban (Börzsöny, Mátra, Selmeci-, Körmöci-hegység, Gutin) és az Erdélyi-érchegységben egyaránt gyakoriak. |
| Tó | A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő állóvíz. |
| Tökéletes síkság | Olyan síkság ahol a magasságkülönbség a 30 m/km2-t sem éri el. |
| UNESCO | Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete |
| Vadvíz | Azok az akár természetes, akár mesterséges, állandó vagy ideiglenes mocsaras, ingoványos, tőzeglápos vagy vízi területek, amelyeknek a vize állandó vagy áramló édesvizű, félsós vagy sós, ideértve azokat a tengervizű területeket is, amelyek mélysége apálykor a hat métert nem haladja meg |
| Váztalaj | A váztalajok főtípusába azok a talajok tartoznak, melyek képződésében a biológiai folyamatok hatásai korlátozottak. Ez a korlátozás lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. A felszín változásának oka lehet a folytonos és erőteljes vízerózió, valamint a defláció. A humuszosodás folyamata igen sekély rétegre korlátozódik. |
| Visszatelepítési program | A visszatelepítési program keretében mesterséges körülmények között nevelt vagy természetes élőhelyéről begyűjtött egyedeket olyan helyre telepítik vissza, ahonnan a faj már eltűnt, de a faj hagyományos elterjedési területén belül fekszik és ökológiai szempontból is megfelelő. A visszatelepítési program elsődleges célja egy új populáció létrehozása a faj eredeti élőhelyén. |
| Visszatelepülő élőlények | Visszatelepülők azok az őshonos élő szervezetek, amelyek hazánk területéről eltűntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élővilágának részeként. |
| Vízjárás | A vízfolyások vízhozamának és vízállásának változása. Ha valamely vízfolyás hozama és szintje növekvőben van, akkor ? vízállástól függetlenül ? árad (árvíz), ha csökkenőben, akkor ugyancsak vízállástól függetlenül apad. Ha vízfolyás alacsony és magas vízállása, azaz kis- és nagyvize között a különbség kicsi vagy jelentéktelen, akkor vízjárása egyenletes, ha jelentős, akkor ingadozó, ha nagy, akkor szélsőséges. Ha áradásai és apadásai évente csaknem mindig ugyanarra az időszakra esnek, vízjárása szabályos, ha nem, szeszélyes vízjárású. |
| Vízválasztó | Két vízgyűjtőt elválasztó, a köztük lévő legmagasabb felszíni pontokat összekötő vonal (gerinc). |
Fogalomtár 
