A gombák valódi sejtmagvas, klorofill nélküli, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf) élőlények, a gombákkal foglalkozó tudomány a mikológia. A gombák sok tulajdonságukban különböznek a növényektől vagy az állatoktól. Jelenleg az ismert gombafajok száma hozzávetőlegesen 70000, ami a becsült fajok számának a töredéke. A legáltalánosabb becslések szerint ugyanis 1,3 – 1,7 millió gombafaj lehet a földön.

A gombák teste alapvetően fonalas sejtszerveződésű, de lehetnek egysejtűek is. A sejtfal anyaga alapvetően kitintartalmú de lehet cellulóz is.

A gombák heterotróf táplálkozásúak, ami azt jelenti, hogy tápanyagfelvételük során kész szerves anyagot vesznek fel. A gombák reducensek (lebontók). A fogyasztók által elfogyasztott és átalakított szerves anyagok lebontását végzik, szaprofita vagy parazita vagy szinbionta életmódot folytatnak, és többnyire kilotrófok, ami azt jelenti, hogy a tápanyagot oldott állapotban veszik fel, a nagyobb molekulákat pedig sejten kívül emésztik meg és szívják fel.

A holt szerves anyaggal táplálkozó gombák (szaprofiták) lehetnek talajlakók, faanyagot bontók, különböző növényi maradványokon élők illetve koprotrófok (trágyán élők). Az élősködők (paraziták) lehetnek nekrotróf paraziták: a gazda halála után szaprofitaként élnek tovább, biotróf paraziták: csak élő gazdán élnek, xilofág paraziták: rögtön behatolásuk után maguk előtt elölik a növényi sejteket, tehát valójában a már elpusztult növényi anyagot emésztik. A xilofág gomba főleg abban az esetben támadja meg az élő fát, ha az sérült  vagy legyengült. Más élőlényekkel kölcsönösen előnyös kapcsolatban élő gombák szinbiózisban élnek, avgyis szinbionták. A gombafonalak a gyökerekbe hatolva megnövelik a növény gyökerének nedvfelszívó felületét és a gomba cserébe kész szerves anyaghoz jut. A földön élő összes hajtásos növényfajnak legalább a 80 %-a mikorrhizás kapcsolatban él valamilyen gombával. Vannak szigorúan fajspecifikus kapcsolatok, (sárga gyűrűstinóru csak a vörösfenyővel alkot szimbiózist) A mikorrhizaképző gombanemzetségek pl: tinóruk, rókagombák, galócák, pókhálósgombák, szarvasgombák.

A gombák ivaros és ivartalan szaporodásában  jellemző a spórák kialkulása. Egyedfejlődésük azonban annyira különleges és bonyolult, hogy általános megállapítás nem tehető velük kapcsolatban. Életük folyamán gyakoribb a sejtmag haploid fázisa és elterjedt a dikariotikus (sejtmagpáros) állapot.

A gombák növekedése 

Valamennyi szárazföldi élőlény közül a gombák képesek a legnagyobbra nőni és egyben a legnagyobb biomasszát is képezni. Növekedésük gyakorlatilag korlátlan. A hifa csúcsnövekedésű, elágazó rendszert alkot. A hifák helyenként elágaznak, és az elágazások csúcsai is osztódva nőnek tovább. Ilyen módon létrejön egy olyan vékony fonalakból álló hálózat, amely folytonos és korlátlan növekedésű.

A micélium a gomba tenyésztestét felépítő hifák szövedéke. A fonalas gombák egyenletes tápanyagellátottság esetén kör alakú kolóniát, ún. ideális micéliumot alkotnak. Ez egyenesen következik a hifák csúcsnövekedési sajátságából és a legegyenletesebb, ezáltal legjobb tápanyag-hasznosítással járó térkitöltési igényből. A sugárirányú növekedés közben a hifák a mellettük levőkkel oldalirányban összenövéseket is képeznek, tehát valóságos hálózat alakul ki. Nem ideális micélium esetében, ahol a tápanyagok eloszlása nem egyenletes, ezek az összeköttetések lehetővé teszik az anyagtranszportot a kolónia jobban és gyengébben ellátott részei között. A micéliumnövekedés bizonyos belső ritmus szerint nem teljesen egyenletes, hanem szakaszos. 

A gombákat a gyakorlatban a termőtest jellegzetes tulajdonságai alapján ismerjük fel. Ezek közül a legfontosabbak a kalap és a tönk morfológiai bélyegei, a lemezállások, a termőtestek színe vagy szaga, illetve a spóra színe (fehér papírra helyezve a gomba kalapját a megállapítható a kiszóródó spórapor színe). Egyes esetekben a spórák felülete, jellegzetes alakja is határozóbélyeg, mely csak - a spórák méretéből adódóan - mikroszkóppal vizsgálható. 

A gombák jelentősége 

A gombák a tápláléklánc nagyon fontos részei, szerepük van az alapelemek körforgásában. A gyökérkapcsolt gombafajoknak nagy szerepük  a növények tápanyagfelvételben. A szaprofita életmódjuk miatt elhasználják az elhalt szerves anyagot, így jelentős szerepük van az életközösségek fennmaradásában. Ne feledkezzünk meg a humán célú felhasználásról sem, hisz a gombák jelentős szerepet játszanak a gyógyászatban és természetesen a táplálkozásban.  

A gombák szerepe a földi anyagkörforgalomban: 

Az állati és növényi eredetű szerves anyagok lebontását kisebb, más szervezetek számára is felvehető szerves vagy szervetlen molekulákká a baktériumokkal közösen a gombák végzik (lebontó szervezetek).

A gombák legfontosabb funkciója a nagy mennyiségben keletkező növényi hulladék bontása. Így az elhalt növények széntartalma visszakerül az élő szintre, majd a légzéssel szén-dioxid formájában újra a levegőbe jut. A gombák teszik lehetővé, hogy az elhalt növényi anyag ne halmozódjon fel, hanem gyorsan felszabaduljon a légkörbe. A gombák jelentőségét akkor érthetjük meg leginkább, ha elgondoljuk, hogy nélkülük a légköri szén-dioxid harminc év alatt elfogyna, és ezzel megszűnne minden jelenlegi formájú élet a Földön.

A gombák rendszerezése 

Sajnos a rendszerezésükre még nem alakult ki teljesen elfogadott rendszertani besorolás, elképzelés. Számos egymástól eltérő rendszertani besorolás létezik, sokuk alátámasztható tudományosan. A filogenetikai besorolás többek közt azért is nehézkes, mert rosszul fosszilizálódnak, így őslénytanilag nem vizsgálhatók, így rendszerezésük is csak a jelenleg is létező fajok alapján lehetséges úgy, hogy a gombák legnagyobb részét még nem is ismerjük. Ma már tudjuk, hogy a gombák polifiletikus eredetűek, vagyis több származási vonalon fejlődtek ki.

Magyarország védett gombafajai:

Álszömörcsög           (Battarrea phalloides)          5 000 forint

Barnahátú zsemlegomba     (Scutiger pescaprae)           10 000 forint

Bocskoros nyelespöfeteg    (Tulostoma volvulatum)      10 000 forint

Bundás álszarvasgomba     (Elaphomyces mutabilis)    5 000 forint

Csíkosspórájú álszarvasgomba      (Elaphomyces virgatosporus)        5 000 forint

Daróc-tejelőgomba   (Lactarius helvus)     5 000 forint

Disznófülgomba        (Gomphus clavatus)            10 000 forint

Égertinóru      (Gyrodon lividus)                  5 000 forint

Élősdi tinóru   (Pseudoboletus parasiticus)           5 000 forint

Foltos álszarvasgomba        (Elaphomyces maculatus)  5 000 forint

Gyökeres álpereszke           (Leucopaxillus macrocephalus)    5 000 forint

Honi csillaggomba    (Geastrum hungaricum)      10 000 forint

Kékbelű álszarvasgomba    (Elaphomyces persooni)     5 000 forint

Korpás gereben        (Sarcodon scabrosus)         5 000 forint

Köldökös álszarvasgomba  (Elaphomyces anthracinus)           5 000 forint

Közönséges süngomba       (Hericium erinaceum)         5 000 forint

Krómsárga galambgomba  (Russula claroflava) 5 000 forint

Laskapereszke                     (Hypsizygus ulmarius)         5 000 forint

Lemezes pöfeteg      (Endoptychum agaricoides)           5 000 forint

Lemezes tinóru          (Phylloporus pelletieri)        5 000 forint

Nyárfa-pókhálósgomba        (Cortinarius paracephalixus)          5 000 forint

Olaszgomba  (Polyporus tuberaster)         5 000 forint

Óriás bocskorosgomba       (Volvariella bombycina)      2 000 forint

Óriás pókhálósgomba                      (Cortinarius praestans)        5 000 forint

Őzlábgalóca  (Amanita vittadinii)   2 000 forint

Patinás álszarvasgomba     (Elaphomyces leveillei)      5 000 forint

Pikkelyes tinóru         (Strobilomyces strobilaceus)          2 000 forint

Rózsaszínű nedűgomba       (Hygrocybe calyptriformis)  10 000 forint

Rózsaszínű nyálkásgomba  (Gomphidius roseus)           5 000 forint

Sárga pikkelyesgalóca        (Squamanita schreieri)        10 000 forint

Sötétedőhúsú rókagomba   (Cantharellus melanoxeros)           10 000 forint

Tarkahúsú érdestinóru          (Leccinum variicolor)           5 000 forint T

önkös kacskagomba          (Rhodotus palmatus)           5 000 forint

Tüskegomba(Polyporus umbellatus)       10 000 forint

Tüskés sörénygomba           (Hericium cirrhatum)            5 000 forint